Tényleg fejet kellene hajtani egy megszálló hatalom előtt?

2024.10.15

Forrás: Fortepan / Nagy Gyula

1956. október 23. a "szabadság napja". Ezen a napon kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni magyar felkelés. Hősök születtek ezen a napon, olyan hősök, akik kiálltak a hazájuk függetlenségért a megszálló hatalommal szemben. Minden évben ezen napon mi, magyarok megemlékezünk a hősökről, akik változást hoztak Magyarország történelemében és voltak annyira bátrak, hogy a kiálljanak a nemzetükért, még akkor is, ha tisztában voltak vele, az ellenség nagyobb és erősebb.

"'56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna"


Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója, a Mandinernek adott interjúban arról beszélt, hogy

"Mi nyilvánosan nem mondjuk el a véleményünket Zelenszkij elnök döntéséről az elmúlt 2,5 évben, amit csináltak a háború ügyében, vagy nagyon finoman fogalmazunk. Azért, mert minden országnak megvan a joga, hogy döntsön saját sorsáról, a vezetők vállalják a felelősséget. De pont '56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 éve, mert felelőtlenség. Látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, sok ember halt meg, területeket vesztettek. Az ő joguk, szuverén döntésük, megtehetik. De ha minket megkérdeztek volna, akkor nem ezt tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert 56-ban az lett, ami lett, megtanultuk, hogy óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel, azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé."

Ezzel megerősítette a kormány által ugyan eddig csak sugalmazott, de jól érezhető álláspontját, miszerint az ukránok rosszul teszik, hogy védik hazájukat az orosz agresszióval szemben. Ez a kijelentés azért is aggasztó, mivel Orbán Balázs központi és irányító szerepet tölt be a kormányban. Maga Orbán Viktor jelentette ki róla, hogy ő felel a nemzeti nagystratégia kidolgozásért, ami segít majd Magyarországnak helytállni a világrendszer-váltásban, valamint vezető szerepet tölt be a Mathias Corvinus Collegiumban és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Ezeket figyelembe véve szavaira nem tekinthetünk úgy, mint egyszerű vélemény, hanem azt kell feltételeznünk, hogy a kormányzó hatalom egy esetleges külső támadás esetén valóban megadná magát és nem menne bele egy honvédő háborúba.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a Fidesz és a jobboldali sajtó tagjai védelmükbe vették Orbán Balázst és azt kezdték el sulykolni, hogy a "háborúpárti" oldal nem képes értelmezni az elhangzottakat valamint, hogy azok direkt kiforgatják a politikai igazgató szavait, ugyanis ő nem arra gondolt, hogy egy esetleges támadás esetén nem védenék meg Magyarországot, de arra már nem adtak választ, hogy akkor Orbán mire is gondolhatott, ha nem erre. Nagyon erős és határozott elhatárolódás a Fidesz részéről nem történt, és Orbán Viktor is csak hibának minősítette a dolgot.

"A politikai igazgatóm éppen félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba."

Forrás: 444.hu

Hibák és következmények a Fidesznél


Eszünkbe juthat, hogy ez év februárjában, amikor a kegyelmi botrány napvilágot látott, aminek hatására Novák Katalin akkori köztársasági elnök és Varga Judit egykori igazságügyi miniszter is lemondott posztjáról, akkor Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ekképp nyilatkozott:

"A jobboldalon a hibáknak is van következményük, a baloldalon a bűnöknek sincs."

Orbán Balázs viszont a hibája ellenére is megtarthatta a pozícióját még úgy is, hogy azóta sem adott pontos választ arra, hogy szerinte hogyan kellene a közvéleménynek helyesen értelmezni a szavait. Ezek alapján a Fidesz vagy februárban vezette félre az embereket, amikor azt állították, hogy a hibák náluk következményekkel járnak, vagy Orbán Balázs szavait nem tekintik hibának. Valószínűbb azonban, hogy míg a két női politikus feláldozható volt, addig Orbán Balázst hibája ellenére is nélkülözhetetlennek érzi a regnáló hatalom, így nem akarnak megválni tőle.

Mindegyik eshetőség újabb és újabb kérdéseket vet fel. Például: Ha mégsem kell minden hibáért vállalni a következményeket, akkor vajon miért kellett két női politikusnak lemondania? Mi volt a valós oka a távozásuknak és vajon miért annyira nélkülözhetetlen Orbán Balázs a Fidesz számára?

Ha pedig a politikai igazgató szavaival egyetértenek, akkor hogyan lehetnek a magyar emberek biztosak abban, hogy számíthatnak a kormányukra egy esetleges támadás esetén? Értelmezhetjük az elhangzottakat úgy, hogy támadás esetén nem mennénk bele egy védekező háborúba?

A kérdések sora jelen pillanatban végeláthatatlan tűnik, mivel egyértelmű és őszinte válaszok nem érkeznek a kormány részéről. Kommunikációjuk zavaros és ellentmondásos ebben a témában. Többször is kijelentették, nem akarják, hogy bárki párhuzamot vonjon az '56-os események és az ukrán-orosz háború között, majd ők teszik ezt meg. Oroszországot elítélik a háború kirobbantása miatt, de Ukrajnát teszik felelőssé azért, mert nincs béke. Sok az ellentmondás, de abban biztosak lehetünk, hogy ez nem véletlen. A kormánypárt tudja, hogy mit miért tesz, az viszont, hogy a szándékaik valóban a magyar emberek javát szolgálják-e az már meglehetősen kérdéses.

1989-ben Orbán Viktor is értette még


Forrás: YouTube

Az, hogy az '56-os hősök mit vittek véghez bátorságukkal, állhatatosságukkal és hazaszeretetükkel, azt minden jóérzésű magyar tudja és tetteiket soha nem kérdőjelezné meg. Főhajtást és tisztelet érdemelnek, ez nem is lehet kérdés. Ugyanakkor Orbán Balázs szavaiból az olvasható ki, hogy hibának tekinti az akkori kiállást az országért. Végezetül csak azt a kérdést tenném fel, hogy a Fidesz és annak köre hogyan juthatott el oda, hogy megkérdőjelezik a magyar történelem egyik legszebb és legmeghatározóbb eseményének fontosságát, amikor 1989-ben még ők is értették, hogy annak jelentőségét.

"Mi azokat az államférfiakat tiszteljük bennük, akik azonosultak a magyar társadalom akaratával, akik hogy ezt megtehessék, képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával. Ők azok az államférfiak számunkra, akik az akasztófa árnyékában sem vállalták, hogy a társadalmat megtizedelő gyilkosokkal egy sorba álljanak, akik életük árán sem tagadták meg azt a nemzetet, amely elfogadta őket és bizalmát beléjük helyezte. Mi az ő sorsukból tanultuk meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlenek."

Orbán Viktor beszédének részlete, Nagy Imre és mártírtársai újra temetésén / Budapest, 1989. június 16.